A polaritàs törvénye
Minden látszólag ellentétes, lényegét tekintve azonos, csak kifejeződési fokát tekintve különböző. Boldogság és boldogtalanság, szeretet és gyűlölet valójában ugyanannak a dolognak a két oldala. Ezen a világon minden jelenségnek két oldala van. Ám a kettő között egy és ugyanazon tartomány húzódik meg.Mihelyt ezt belátjuk, mihelyt felismerjük a két pólus közötti egyet, a látszólagos dualitás megszűnik, s mi újra összhangban vagyunk önmagunkkal, az élettel, az egész teremtéssel.
A ritmus törvénye
Minden létezőnek megvan a saját individuális ritmusa, a növekedés és csökkenés. Mindennek megvan a maga árapálya. Az inga ugyanannyit lendül ki jobbra, mint amennyit balra. Minden szélsőséget egy ellenirányú szélsőség egyenlít ki.
A megfelelés törvénye
A törvény azt is jelenti, hogy egy adott tartalomhoz mindig egy adott forma illik – a tartalom és a forma azonos.
A rezonancia tv.e
A hasonló hasonlót vonz magához, és általa megerősödik. Két különböző dolog taszítja egymást. Az erősebb meghatározza a gyengébbet, és önmagához hasonlóvá teszi. Mindenki csak azt tudja magához vonzani, ami pillanatnyi rezgésének megfelel. A félelem tehát magához vonzza azt, amitől félünk. Viselkedésünk meghatározza a körülményeinket.Minden ember a valóságnak csak azt a részét érzékeli, amelyre képes rezonálni, és ez nem csupán az érzéki észlelésre vonatkozik, hanem a teljes valóság észlelésére igaz. Ami rezonanciaképességünk határain kívül van, azt nem érzékeljük, az nem létezik számunkra, annak ellenére, hogy természetesen azért még létezik. Miként hasonló beállítottságú embereket magunkhoz vonzunk, ugyanúgy kerülnek elénk gondolatainknak és érzéseinknek megfelelő életkörülmények és történések. Soha senki nem keveredik például véletlenül verekedésbe vagy történik vele baleset.
Engem nem a másik ember magatartása bosszant, sért, bánt vagy idegesít – ez csupán kiváltja belőlem ezeket az érzéseket -, az ősokot magamban kell keresnem: valami bennem is megvan abból, amit a másik emberben elutasítok, és ez rezonál bennem. Minthogy a különböző rezonanciaképességekkel rendelkező emberek a valóságnak más-más részét érzékelik, mindannyian más-más világban élünk. Az ember a saját rezonanciaképessége alapján teremti meg a maga világát.A rezonancia törvényén keresztül a teljesség törvénye is egészen új aspektust kap: megmutatja, hogy csak annyit kaphatunk, amennyinek felvételére képesek vagyunk, és olyan minőségben, amely tudatunk rezgésének megfelel. Ám bármit tartsunk huzamosabb ideig a tudatunkban, az előbb-utóbb tényként jelenik meg a külvilágban.
